Szolgáltatások, amiket igénybe vesz :
- https://bevalid.hu/vallalati-automatizalas-es-rendszerintegracio/
- https://bevalid.hu/tech-stack-monitoring-es-tamogatasi-csomag/
1. lépés: Új cég bevezetése és az alapadatok rögzítése
Az első lépés során a projekt a B.L. Épker új számlázóprogramba történő bevezetésével indult. Ez a lépés magában foglalta az alapadatok részletes rögzítését, amelyhez a PDF-ben található oktatási anyag és a táblázat adatai szolgáltak alapul. Az alapadatok tartalmazták a cég nevét, adószámát, cégjegyzékszámát, valamint a telephelyek és raktárak adatait. A telephelyek felvétele során részletesen meghatároztuk a cég különböző telephelyeit, azok címét, funkcióját, és a kapcsolódó logisztikai információkat. Emellett a dolgozók felvételére is sor került, amely során különbséget tettünk a felhasználók és az egyszerű dolgozók között, és beállítottuk a megfelelő jogosultságokat a számlázóprogram használatához. A táblázatban rögzítettük a céggel kapcsolatos egyéb adatokat, mint például a pénznemet, fizetési feltételeket, valamint a felhasználók és dolgozók adatait, biztosítva, hogy a rendszer megfelelően legyen konfigurálva a további lépésekhez.
2. lépés: Dolgozók és felhasználók felvétele és jogosultságok beállítása
A második lépés során a B.L. Épker dolgozóinak és felhasználóinak felvétele történt meg a számlázóprogram rendszerébe. A PDF oktatási anyag alapján a felhasználók és a dolgozók megkülönböztetése fontos lépés volt. A felhasználók azok a dolgozók, akik teljes hozzáférést kaptak a rendszerhez, míg az egyszerű dolgozók korlátozott hozzáférést élveztek. Az új felhasználók felvétele során meg kellett adni a bejelentkezési neveket és a szükséges SQL szerver regisztrációs információkat. A jogosultságok beállítása a rendszerhez való hozzáférés szabályozását is magában foglalta. Az adott dolgozók számára hozzáférési szinteket határoztunk meg a számlatömbökhöz, pénztárakhoz, raktárakhoz, és egyéb modulokhoz. A felhasználói jogosultságokat részletesen a PDF dokumentumban szereplő utasítások alapján állítottuk be, ezzel biztosítva a megfelelő biztonsági szintet és hatékonyságot a mindennapi munkavégzéshez.
3. lépés: Telephelyek bevezetése
A harmadik lépés a telephelyek felvétele volt a B.L. Épker számára. A PDF dokumentáció alapján megkezdtük a cég központi telephelyének és a helyi telephelyeknek a rögzítését. A telephelyek felvétele során minden egyes telephelyhez pontos cím, megnevezés és logisztikai funkciók kerültek rögzítésre, ezzel biztosítva, hogy a cég teljes működési struktúrája átlátható legyen. A telephelyekhez kapcsolódó adatok pontos rögzítése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a számlázóprogram megfelelően támogassa a cég logisztikai folyamatait.
4. lépés: Raktárak kezelésének beállítása
A negyedik lépésben a raktárak kezelésének részletes beállítása történt meg a B.L. Épker számára. A PDF-ben található útmutatások alapján minden egyes raktárat külön rögzítettünk a rendszerben, meghatároztuk a raktár típusát, funkcióját és a hozzá kapcsolódó készletkezelési paramétereket. Az úton lévő raktárak esetében külön biztosítottuk, hogy azok nem lehetnek eladhatók vagy beszámíthatók, hiszen ezek csak átmeneti készletek tárolására szolgálnak. A raktárak részletes beállítása elengedhetetlen volt a készletgazdálkodás hatékonyságának és pontosságának fenntartásához, és biztosította, hogy a készletek mozgása és nyilvántartása megfelelően működjön az új rendszerben.
5. lépés: Cikkcsoport besorolások
Az ötödik lépés során a cikkcsoport besorolások kerültek meghatározásra a B.L. Épker számára. A táblázat adatai alapján pontosan rögzítettük az egyes cikkekhez tartozó csoportokat, besorolásokat, hogy a termékek átláthatóan kategorizálhatók legyenek. A besorolások célja a termékek logisztikai és értékesítési folyamatainak egyszerűsítése, valamint az árképzési struktúra megfelelő kialakítása volt. Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a későbbi készletgazdálkodási és értékesítési folyamatok hatékonyan támogassák a cég működését.
6. lépés: Cikkcsoport struktúra kialakítása
A hatodik lépésben a cikkcsoport struktúra kialakítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján kidolgoztuk a cikkcsoportok közötti hierarchikus struktúrát, amely meghatározza a cikkek közötti kapcsolódásokat és a besorolási rendszer logikáját. Ez a struktúra lehetővé tette, hogy a termékek átláthatóan és logikusan legyenek elrendezve, így megkönnyítve a készletek kezelését, az árazást és az értékesítési stratégiák kidolgozását. A cikkcsoport struktúra pontos meghatározása elengedhetetlen volt a rendszer átláthatósága és a hatékony működés biztosítása érdekében, különös tekintettel a logisztikai és készletgazdálkodási folyamatokra.
7. lépés: Mozgásnemek meghatározása
A hetedik lépés során a mozgásnemek meghatározása történt meg. Az első munkalap adatai alapján részletesen rögzítettük az egyes mozgásnemeket, amelyek a különböző készletmozgási típusokat jelentették, mint például a beérkezés, kiszállítás, átadás és leltárkorrekció. A mozgásnemek pontos definiálása azért volt fontos, hogy a készletgazdálkodási folyamatok során minden készletmozgás átláthatóan és pontosan követhető legyen. Ez biztosította, hogy az összes készletváltozás rögzítésre kerüljön, és a megfelelő riportok és kimutatások is könnyen előállíthatók legyenek. A mozgásnemek helyes beállítása alapvető fontosságú volt a pontos készletnyilvántartás és az üzleti folyamatok támogatása érdekében.
8. lépés: Mennyiségi váltószámok beállítása
A nyolcadik lépés során a mennyiségi váltószámok meghatározása és rögzítése történt meg. Az első munkalap adatai alapján pontosan megadtuk az egyes cikkekhez kapcsolódó mennyiségi váltószámokat, amelyek segítségével a készletek és rendelések különböző egységei közötti átváltásokat lehetett elvégezni. A váltószámok pontos rögzítése alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy a rendszerben lévő adatok egységesen és pontosan kezelhetők legyenek, ezáltal elkerülve az esetleges készleteltéréseket és hibákat. Ez a lépés biztosította, hogy a készletgazdálkodási és értékesítési folyamatok során az összes szükséges mennyiségi átváltás megfelelő módon történjen.
9. lépés: Mennyiségi egységek meghatározása
A kilencedik lépésben a mennyiségi egységek meghatározása és rögzítése történt meg. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük az egyes cikkekhez tartozó mennyiségi egységeket, például darab, kilogramm, liter stb. A mennyiségi egységek helyes beállítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a készletgazdálkodási és értékesítési folyamatok során a cikkek mennyiségei pontosan kezelhetők legyenek. Ez a lépés biztosította, hogy a rendszer egységesen tudja kezelni a különböző típusú termékeket, és hogy a készletmozgások, rendelések és számlázások során ne forduljanak elő eltérések vagy hibák a mennyiségi egységek tekintetében.
10. lépés: Bankszámlák és pénztárak beállítása
A tizedik lépés során a bankszámlák és pénztárak beállítása és rögzítése történt meg. Az első munkalap adatai alapján részletesen meghatároztuk a B.L. Épker bankszámláinak és pénztárainak adatait, beleértve a bankszámlaszámokat, pénztárak típusát és azok felhasználási módját. A bankszámlák és pénztárak helyes beállítása biztosította, hogy a pénzügyi tranzakciók kezelése átlátható és pontos legyen, illetve hogy a pénzügyi adatok megfelelően nyomon követhetők legyenek a rendszerben. Ez a lépés hozzájárult a pénzügyi folyamatok hatékony működéséhez, és lehetővé tette a pontos pénzügyi jelentések elkészítését.
11. lépés: Számlatípusok beállítása
A tizenegyedik lépésben a számlatípusok beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a különböző számlatípusokat, mint például a kimenő számlák, bejövő számlák, előlegszámlák és jóváírások típusai. A számlatípusok beállítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a számlázóprogram megfelelően tudja kezelni a különböző tranzakciókat és biztosítsa a pénzügyi folyamatok átláthatóságát. Ez a lépés biztosította, hogy a rendszerben minden számla a megfelelő típushoz legyen rendelve, így segítve a pontos könyvelést és az átlátható pénzügyi kimutatások elkészítését.
12. lépés: Előírástípusok beállítása
A tizenkettedik lépés során az előírástípusok beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján részletesen meghatároztuk a különböző előírástípusokat, amelyek a számlázási, készletgazdálkodási és pénzügyi műveletekhez kapcsolódtak. Az előírástípusok pontos beállítása lehetővé tette a rendszer számára, hogy megfelelően kezelje az egyes tranzakciók során alkalmazott különböző szabályokat és feltételeket. Ez a lépés biztosította a folyamatok átláthatóságát és hozzájárult a belső kontrollok hatékony működéséhez, különösen a pénzügyi és logisztikai területeken.
13. lépés: Fizetési módok beállítása
A tizenharmadik lépésben a fizetési módok beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján rögzítettük a különböző fizetési módokat, mint például a készpénzes fizetés, banki átutalás, bankkártyás fizetés és egyéb fizetési lehetőségek. A fizetési módok pontos beállítása biztosította, hogy a számlázóprogram megfelelően tudja kezelni a különböző fizetési tranzakciókat, és a számlázási folyamat során minden fizetési lehetőség pontosan megjelenjen. Ez a lépés hozzájárult a pénzügyi folyamatok hatékonyságához és átláthatósághoz, valamint biztosította, hogy az ügyfelek számára minden szükséges fizetési lehetőség rendelkezésre álljon.
14. lépés: Ügyfélcsoport besorolások meghatározása
A tizennegyedik lépés során az ügyfélcsoport besorolások meghatározása és beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük az egyes ügyfélcsoportokhoz tartozó besorolásokat, amelyek a partnerek szervezésében és kategorizálásában játszanak fontos szerepet. Ez a lépés elősegítette a partnerek hatékonyabb kezelését és lehetővé tette az értékesítési stratégia pontosabb kialakítását. Az ügyfélcsoport besorolások alapján különböző kedvezményeket és egyéb speciális feltételeket tudtunk hozzárendelni az ügyfelekhez, ezáltal biztosítva, hogy a számlázási és értékesítési folyamatok személyre szabottak és hatékonyak legyenek. Ez a lépés hozzájárult a partnerkapcsolatok erősítéséhez és az ügyfélélmény javításához, miközben az adminisztrációs folyamatokat is egyszerűbbé és gyorsabbá tette.
15. lépés: Ügyfélcsoport struktúra kialakítása
A tizenötödik lépés során az ügyfélcsoport struktúra kialakítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján kidolgoztuk az ügyfélcsoportok közötti hierarchikus struktúrát, amely meghatározza az ügyfelek közötti kapcsolódásokat és a besorolási rendszer logikáját. Ez a struktúra lehetővé tette, hogy az ügyfelek átláthatóan és logikusan legyenek elrendezve, így megkönnyítve a partnerkapcsolatok kezelését, a kedvezmények és speciális feltételek alkalmazását. Az ügyfélcsoport struktúra pontos meghatározása elengedhetetlen volt a rendszer átláthatósága és a hatékony működés biztosítása érdekében, különös tekintettel az értékesítési és ügyfélkezelési folyamatokra.
16. lépés: Engedmények meghatározása
A tizenhatodik lépésben az engedmények beállítása és meghatározása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük az egyes ügyfelekhez és termékcsoportokhoz tartozó engedményeket, beleértve a különböző kedvezménytípusokat, mint például a százalékos vagy fix összegű kedvezmények. Az engedmények beállítása lehetővé tette, hogy a számlázási folyamat során az egyes ügyfelekhez kapcsolódó kedvezmények automatikusan alkalmazásra kerüljenek, így biztosítva a pontos árképzést és a vásárlói hűség növelését. Ez a lépés hozzájárult az értékesítési folyamatok személyre szabásához és a versenyképesség növeléséhez, valamint az ügyfélkapcsolatok erősítéséhez.
17. lépés: Cikktörzs felvétele
A tizenhetedik lépésben a cikktörzs felvétele történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján részletesen rögzítettük a termékekhez tartozó információkat, beleértve a cikkszámokat, megnevezéseket, besorolásokat és egyéb termékjellemzőket. A cikktörzs felvétele lehetővé tette, hogy a termékek pontosan és egységesen legyenek rögzítve a rendszerben, ezáltal biztosítva a készletgazdálkodási és értékesítési folyamatok gördülékeny működését. Ez a lépés alapvető fontosságú volt a rendszer megfelelő működéséhez, mivel a cikktörzs adatai minden további művelet alapját képezték, beleértve a beszerzést, értékesítést, készletnyilvántartást és árképzést.
18. lépés: Partner törzs felvétele
A tizennyolcadik lépésben a partner törzs felvétele történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján részletesen rögzítettük az egyes partnerekhez tartozó információkat, beleértve a partner nevét, címét, adószámát, és kapcsolattartói adatait. A partner törzs felvétele lehetővé tette, hogy a rendszerben minden partner egységesen legyen nyilvántartva, így biztosítva a gördülékeny kapcsolattartást és az üzleti folyamatok átláthatóságát. Ez a lépés elengedhetetlen volt a számlázási és értékesítési folyamatok szempontjából, hiszen a partnerek adatai alapvető fontosságúak a pontos számlázás és az ügyfélkapcsolatok hatékony kezelése érdekében.
19. lépés: Tételes nyitott számlák felvétele
A tizenkilencedik lépés során a tételes nyitott számlák felvétele történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a nyitott számlákhoz kapcsolódó tételeket, beleértve a számlaszámokat, dátumokat, összegeket, valamint a kapcsolódó partnerek adatait. A nyitott számlák tételes rögzítése alapvető fontosságú volt annak érdekében, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatóak legyenek, és a kintlévőségek kezelése pontosan, időben történhessen. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a számlázóprogram naprakészen tartsa a fizetési státuszokat, és támogassa a hatékony pénzügyi menedzsmentet.
20. lépés: Nyitott számlák felvétele
A huszadik lépés során a nyitott számlák felvételére került sor a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján részletesen rögzítettük a nyitott számlákhoz kapcsolódó adatokat, beleértve a számlaszámokat, kiállítási dátumokat, összegeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó partnerek nevét és adatait. A nyitott számlák pontos rögzítése biztosította, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatóak és naprakészek legyenek, különös tekintettel a kintlévőségek kezelésére. Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a számlázóprogram megfelelően támogassa a fizetési státuszok nyomon követését és a kintlévőségek hatékony kezelését, valamint elősegítse a pénzügyi menedzsmentet.
21. lépés: Előző évi forgalom rögzítése
A huszonegyedik lépés során az előző évi forgalom rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan felvettük az előző évi eladási adatokat, beleértve a forgalmi tételeket, termékkategóriákat, partnereket és a kapcsolódó összegeket. Ez a lépés elengedhetetlen volt annak érdekében, hogy a számlázóprogram tartalmazza a teljes előző évi forgalmi adatokat, amelyek fontosak a pénzügyi kimutatások és a forgalmi elemzések szempontjából. Az előző évi forgalom pontos rögzítése biztosította, hogy a pénzügyi kimutatások és az üzleti tervezés során a rendelkezésre álló adatok teljes körűek és naprakészek legyenek.
22. lépés: Tárgyi eszköz migrációs adatainak rögzítése
A huszonkettedik lépésben a tárgyi eszköz migrációs adatainak rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján részletesen rögzítettük a tárgyi eszközök fejléceit, beleértve az eszközök megnevezését, beszerzési értékét, aktiválási dátumát és a kapcsolódó amortizációs adatokat. Ez a lépés elengedhetetlen volt annak érdekében, hogy a számlázóprogram tartalmazza a cég teljes eszközállományát, és biztosítsa a megfelelő pénzügyi nyilvántartást és az eszközök pontos értékcsökkenési elszámolását.
23. lépés: Személycsoport jogosultságok beállítása
A huszonharmadik lépés során a személycsoportokhoz kapcsolódó jogosultságok beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján meghatároztuk, hogy az egyes személycsoportok milyen hozzáférési jogosultságokkal rendelkeznek a rendszer különböző moduljaihoz. Ez magában foglalta a számlázási, pénzügyi és logisztikai modulokhoz való hozzáférést is, amely biztosította, hogy minden dolgozó csak a számára releváns funkciókat érhesse el. A személycsoport jogosultságok helyes beállítása alapvető fontosságú volt a rendszer biztonságos és hatékony használatához, valamint a cég belső kontrollfolyamatainak erősítéséhez.
24. lépés: Nyitókészlet rögzítése
A huszonnegyedik lépésben a nyitókészlet rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a nyitókészlethez tartozó cikkeket, mennyiségeket és készletértékeket. A nyitókészlet rögzítése lehetővé tette, hogy a rendszerben az aktuális készletek naprakészek legyenek, és biztosítsa a megfelelő készletkezelést a további működéshez. Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a készletgazdálkodási folyamatok gördülékenyen működjenek, és a cég pontos rálátást kapjon a készleteinek állapotára a számlázóprogram bevezetését követően.
25. lépés: Sorszám tömbök beállítása
A huszonötödik lépésben a sorszám tömbök beállítása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján meghatároztuk a különböző számlázási és bizonylati sorszám tömböket, amelyek biztosítják a dokumentumok egyedi azonosítását. A sorszám tömbök helyes beállítása kulcsfontosságú volt a bizonylatok nyomon követhetősége és a pénzügyi elszámolás átláthatósága szempontjából. Ez a lépés hozzájárult a rendszer egységesítéséhez és a későbbi adminisztratív feladatok egyszerűsítéséhez.
26. lépés: Rendelések importálása
A huszonhatodik lépés során a rendelési adatok importálása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a beérkezett rendeléseket, beleértve a rendelési számokat, termékeket, mennyiségeket, szállítási határidőket és a kapcsolódó partnerek adatait. A rendelési adatok pontos importálása lehetővé tette, hogy a rendszerben minden rendelés naprakészen és pontosan szerepeljen, elősegítve ezzel a logisztikai és beszerzési folyamatok gördülékeny működését.
27. lépés: Főkönyvi nyitás rögzítése
A huszonhetedik lépés során a főkönyvi nyitási adatok rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan meghatároztuk a főkönyvi számlák nyitó egyenlegeit, beleértve a különböző főkönyvi tételek értékeit és a hozzájuk tartozó könyvelési adatokat. A főkönyvi nyitás rögzítése biztosította, hogy a számlázóprogram naprakészen tartsa a pénzügyi adatokat, és megfelelő alapot biztosítson a pénzügyi jelentések elkészítéséhez.
28. lépés: Banktétel importálása
A huszonnyolcadik lépésben a banktételek importálása történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján rögzítettük a banki tranzakciókat, beleértve a bejövő és kimenő utalások részleteit, mint például a dátumokat, összegeket és a tranzakciók típusait. A banktétel importálása lehetővé tette a pénzügyi folyamatok naprakész kezelését és biztosította a pontos pénzügyi nyilvántartást. Ez a lépés hozzájárult ahhoz, hogy a cég pénzügyi helyzete átlátható legyen, és hogy minden banki tranzakció megfelelően könyvelésre kerüljön.
29. lépés: Gép törzs rögzítése
A huszonkilencedik lépésben a gép törzs rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a gépekhez kapcsolódó adatokat, beleértve a gép azonosítóit, típusát, beszerzési értékét és egyéb fontos jellemzőit. A gép törzs rögzítése biztosította, hogy a cég összes gépe nyilvántartásra kerüljön, lehetővé téve a karbantartási és nyilvántartási folyamatok hatékony kezelését. Ez a lépés hozzájárult a gépek pontos nyilvántartásához, amely a vállalat eszközgazdálkodási stratégiájának alapját képezte.
30. lépés: Tárolóhely törzs rögzítése
A harmincadik lépés során a tárolóhely törzs rögzítése történt meg a B.L. Épker számára. Az első munkalap adatai alapján pontosan rögzítettük a különböző tárolóhelyek azonosítóit, elhelyezkedését, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb adatokat. A tárolóhely törzs rögzítése biztosította, hogy a raktárakban és egyéb tárolási helyszíneken lévő készletek nyilvántartása pontos legyen, ezzel támogatva a készletkezelési és logisztikai folyamatok hatékonyságát. Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a készletgazdálkodási rendszer átláthatóan és hatékonyan működjön, és a cég logisztikai folyamatai gördülékenyek legyenek.
Pro és kontra lista: Miért jó számlázóprogramot cserélni
Előnyök (Pro):
- Korszerűbb technológia: Az új számlázóprogram modern funkciókat kínál, amelyek jobban támogatják a cég működését.
- Jobb integráció: Az új rendszer könnyebben integrálható más vállalati rendszerekkel, például ügyfélkezelő és raktárkezelő szoftverekkel.
- Hatékonyabb folyamatok: Automatizált folyamatok és gyorsabb adatbevitel, csökkentve az emberi hibák lehetőségét.
- Pontosabb nyilvántartás: Fejlett riportolási funkciók révén átláthatóbb pénzügyi és készletadatok.
- Frissítések és támogatás: Rendszeres frissítések és ügyféltámogatás biztosítása.
Hátrányok (Kontra):
- Költséges bevezetés: Licencdíjak, implementációs és képzési költségek.
- Időigényes átállás: A bevezetés idején leállások és fennakadások lehetnek.
- Képzési igény: Az alkalmazottaknak időre van szükségük az új rendszer megismeréséhez.
- Adatmigrációs kihívások: Az adatok átültetése a régi rendszerből az újba problémás lehet.
- Rendszerhiba kockázata: Az új rendszer elején előfordulhatnak technikai problémák.
Nehézségek, amelyekbe bele lehet futni a számlázóprogram cseréje során
- Adatmigráció nehézségei: A régi számlázóprogramból származó adatok átvitele kihívást jelenthet.
- Informatikai rendszer összehangolása: Az új rendszer integrációja a meglévő rendszerekkel technikai problémákhoz vezethet.
- Dolgozói ellenállás: Az alkalmazottak vonakodhatnak a változástól, ha nem látják az előnyöket.
- Képzési és alkalmazkodási idő: Az új rendszerhez való alkalmazkodás időt és energiát igényel.
- Átmeneti működési zavarok: Az átállás alatt működési zavarok léphetnek fel.
- Szoftverkompatibilitási problémák: Ha az új rendszer nem kompatibilis a meglévő szoftverekkel, további költségekkel járhat.
Személyes összefoglaló
A számlázóprogram cseréje a B.L. Épker esetében egy összetett és kihívásokkal teli projekt volt, amelyben magam is részt vettem, és büszkén mondhatom, hogy az elejétől a végéig részese voltam ennek a folyamatnak. A projekt során rengeteg tanulságot szereztem, amelyek segítettek mélyebben megérteni a vállalati folyamatok digitalizálásának és modernizálásának kihívásait és előnyeit.
Az első lépésben új céget kellett bevezetnünk a rendszerbe, ami alapadatok rögzítésével kezdődött. Ez volt az alapja minden további folyamatnak, és nagyon fontos volt, hogy minden adatot pontosan és helyesen vigyünk fel a rendszerbe, hiszen ezekre épült az egész rendszer. A telephelyek és a raktárak rögzítése is kulcsfontosságú volt, mivel ezek határozták meg, hogyan fogjuk kezelni a készleteket és a logisztikai folyamatokat.
Dolgoztunk a dolgozók és felhasználók felvételével is, ahol különös figyelmet kellett fordítanunk a megfelelő jogosultságok beállítására. Ez biztosította, hogy mindenki csak azokat a funkciókat érje el, amelyekre ténylegesen szüksége van, és ne legyenek biztonsági rések a rendszerben. A raktárak és tárolóhelyek kezelésének beállítása szintén egy kritikus lépés volt, mivel ezek felelősek a készletnyilvántartásért és a logisztikai mozgások követéséért.
Az adatimportálás során, legyen szó rendelési, banki vagy gép törzsi adatokról, rengeteg kihívással találkoztunk. Az adatok migrációja különös odafigyelést igényelt, hiszen az adatminőség és pontosság kulcsfontosságú volt a rendszer megbízhatósága szempontjából. A legkisebb hiba is komoly problémákat okozhatott volna a későbbiekben, ezért mindent többször is ellenőriztünk.
A legnagyobb kihívás talán az volt, hogy minden folyamatot összehangoljunk, és biztosítsuk, hogy a különböző részlegek megfelelően tudjanak együttműködni az új rendszerben. A dolgozók képzése is nagy hangsúlyt kapott, hiszen az új számlázóprogram használata különbözött attól, amit korábban megszoktak. Fontos volt számukra megmutatni, hogy az új rendszer hogyan segíti a munkájukat, és hogy miként könnyíti meg a mindennapi feladatokat.
Összességében úgy érzem, hogy a számlázóprogram cseréje nemcsak technológiai frissítést jelentett, hanem egy olyan átfogó folyamatot is, amely a cég működésének minden területére hatással volt. A projekt végére elmondhatom, hogy egy korszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb rendszert hoztunk létre, amely hosszú távon is támogatni fogja a B.L. Épker növekedését és fejlődését. Nagy kihívás volt, de megérte a befektetett idő és energia, és büszkén tekintek vissza arra, amit a csapatunkkal közösen elértünk.